A Baráti Termelő Közösségek olyan önszerveződő, pénzben mérhető profitot nem termelő emberek csoportja, akik közösségi gazdaságot létrehozva saját felhasználásra, valamint a termeléshez szükséges eszközök, és alapanyagok fejében külsős emberek saját felhasználására termelnek, és dolgoznak fel élelmiszereket.

A szervezetek célja, hogy vallástól, politikától, és anyagi érdekektől mentesen, független termelőkké, és fogyasztókká váljanak. Valódi, természetes, házi élelmiszerek előállításával, és fogyasztásával kiszorítsák az anyagi érdekekből elkorcsosult élelmiszerek kereskedelmét, valamint kiegyensúlyozzák az indokolatlanul nagy társadalmi, és faji különbségeket. Az elértéktelenedett munkát, és a kizsákmányoló, kapzsi, magán tulajdont hajhászó anyagias világot kizárva, a köztulajdon bevezetésével, és a pénz teljes kizárásával bebizonyítsa, hogy a valódi értékek, mint a munka, a család, a szeretet, és a béke ezen szervezeteken belül valóban életképesek.

Alapszabályok:

1. A Baráti Termelő Közösség tagja az a személy lehet, aki az adott közösség által meghatározott munkaidőrend szerinti, rendszeres munkát végez a közösségben, és a közösség részére bocsájt bármilyen termeléshez szükséges eszközt, földet, terményt, állatot, vagy a feldolgozáshoz szükséges alapanyagot. Ezek mindaddig a közösség tulajdonában lesznek, amíg a rendelkezésre bocsájtó tag ki nem válik a szervezetből, vagy amíg a közösség el nem bocsájtja.

2. A Baráti Termelő Közösség által termelt, vagy előállított élelmiszerek fogyasztója lehet az a személy, aki a közösség részére bocsájt bármilyen termeléshez, vagy feldolgozáshoz szükséges alapanyagot. Minden alapanyag annyit ér, amennyit a termeléséhez, vagy feldolgozásához szükséges munka. Tehát a külsős fogyasztónak egy egységnyi késztermékért kétszer annyi alapanyagot kell fizetni, mint amennyi az előállításához szükséges. Az így keletkezett többlet a közösség tagjai között kerül szétosztásra egyenlő arányban. Ez a munkájukért járó „fizetség”.

3. A Baráti Termelő Közösség tagjai az általuk meghatározott rendszerességgel közgyűlést tartanak, ahol meghatározzák a feladataikat, és megszervezik saját közösségi piacaikat, ahol többleteiket szétosztják, és további külsős fogyasztókat szereznek. A közösség méretétől, és aktivitásától függően választhatnak vezetőt, adminisztrátort, szervezőt ...stb. demokratikus szavazással. Ezek szabályait, és minden egyéb belső szabályozást is együtt fektetnek le. A különböző közösségek vezetői az általuk meghatározott időközönként találkoznak, és megbeszélik hogyan tudják egymás munkáját segíteni, vagy milyen többleteket szeretnének elcserélni, vagy közös piacokat szervezni, valamint ötleteket adhatnak egymásnak a sikeres működéshez.

    

   
   

Néhány ötlet akár földdel, vagy állatokkal nem rendelkező közösséghez:

Házilag rengeteg dolgot elő lehet állítani, akár egy panel lakásban is. A legegyszerűbb dolog a közösségi házi koszt, bár egy kis szervezést igényel. Sokan unják már az éttermi menüket, szívesebben ennének inkább házi kosztot, de nincs idejük főzni. Egy Baráti Termelő Közösség tagjai erre szakosodva ingyen ebédelhetnek minden nap változatos, finom és tápláló házi ételekből. Ha már főzünk, szinte mindegy, hogy 4 vagy 8 adagot készítünk, időben energiában ugyanannyiba kerül. Ha a közösség tagjai ismeretségükön belül egyeztetnek néhány külsős fogyasztóval a következő heti menüről, akkor velük meg lehet vetetni a szükséges alapanyagokat, de kétszer annyi adagra, mint amire szükségük van. Nekik még így is olcsóbbra fog kijönni a házi kosztjuk, mint az étteremben. Az ételeket elkészítő tagok pedig munkájukért az így keletkezett többletet szétosztják egymás között.

De gondolkodhatunk tartósabb élelmiszerekben is. Például készíthetünk különböző, akár egyedi ízesítésű házi kenőmájast, mustárt, ketchup-ot, lekvárt, szörpöt, savanyúságot, túrót, sajtot, fagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket, kolbászt, hurkát, jégkrémet, csokoládét … és még sorolhatnám. Az internetről bármit meg lehet tanulni elkészíteni. De ha csak ebből a 14 -féle dologból 14 közösségi tag készít 28-28 adagot 14 külsős fogyasztó által adott alapanyagokból, akkor minden tagnak jár egy-egy adag mind a 14-ből! Csak egyszer kellett megdolgozni érte, és már nem kell a szupermarketba menni!

Persze a leghatékonyabb gazdálkodás az, ha már az alapanyagokat is meg tudjuk termelni, vagy a húst, tojást, tejet termelő állatokat fel tudjuk nevelni, és az ő táplálékukat is mi termeljük. Ha így dolgozzuk fel ezeket késztermékké, akkor lesz a termék értékének a legnagyobb része a munka, amiért így a legtöbbet tudunk adni a közösség tagjainak.

Bárki tehet egy próbát. Hívd össze a haverokat, családtagokat, és fogjatok bele valamibe, és osszátok meg a tapasztalataitokat mindenkivel!

Sok sikert!