Kiszivárgott, hogy az univerzumban létezik egy ugyanolyan adottságokkal rendelkező bolygó, mint a Föld. A lakóiból egy nyilatkozott. Kiderült, van mit tanulni...
" Tíz éve tanulmányozom a Föld lakóit, és el vagyok keseredve, hogy ugyanolyan gyökerekkel, és élethez szükséges adottságokkal rendelkező lények hogyan tudnak így elkorcsosulni.
A mi történelmünk ugyanúgy kezdődött, mint az embereké. Halásztunk, vadásztunk, gyűjtögettünk, és törzseinkben megosztottunk mindent egymás között. A különbség ezután kezdődött. Mikor vándorlásaink során találkoztunk más törzsekkel, nem kezdtünk el harcolni velük, és elrabolni tőlük javaikat, hanem megkérdeztük őket mire van szükségük, ami nekünk sok van, és esetleg mijük van, ami nekünk nincs? Hogyan tudnánk hatékonyan együttműködni úgy, hogy mindannyiunknak jó legyen? Ez olyan jól működött, hogy egyre több törzs fogott össze, míg végül egy óriási szuper kolóniába tömörült a világunk.
Mi azért dolgozunk évezredek óta, hogy a természettel szimbiózisban élve, a mi fajunk örökké fenn tudjon maradni. Soha nem akartuk önös érdekekből társainkat nyomorba, éhezésbe dönteni csupán hatalom vágyból. A mi világunkban napjainkban is a tudósok, és a mérnökök összhangban dolgoznak azon, hogy még könnyebb, és gazdagabb közös életünk legyen. Gépeink, és technológiánk fejlesztése nem egyes rétegek érdekeit szolgálják, a többség munkájának kihasználásával, hanem mindannyiunkét. Így eljutottunk odáig, hogy a természet rongálása nélkül napi pár óra munkával is megvan mindene népünknek, függetlenül a bolygón kialakult faji különbségektől.
A kommunikációs csatornáinkat (a Földön média, internet) nem arra használjuk, hogy befolyásoljuk vele fajtársainkat. Nem arról szólnak a "reklámok", hogy vegyél meg mindent, amire nincs is szükséged. Nem gyártunk fölösleges dolgokat anyagi javak szerzése érdekében. Mi megkérdezzük, hogy mit gyártsunk? Mire van szükségetek? Ha a tudósok, és a mérnökök úgy látják, hogy egy termék hasznos lehet a társadalomnak, és a társadalom is kifejezi az igényét erre, akkor gyártunk belőle, de csak annyit amennyire szükség van. Tehát felmérjük a tudományosan, és technológiailag megalapozott igényeket, és a szükséges mennyiséget legyártva eljuttatjuk mindenkinek. Mindenki teszi a dolgát anélkül, hogy megkérdőjelezné azt.
Mivel a bolygónk mindannyiunké, ezért nálunk nincs magántulajdon. Nincs enyém-tiéd, csak miénk. Így pénz sincs. Nincs szükség csere eszközre, hiszen mindenkinek jut mindenből, amit tudatosan előállítunk. Egyetlen kötelezettségünk a meghatározott mennyiségű, és minőségű munka elvégzése. És gazdaságunk eredményessége ennek csökkentésével mérhető. A munka fajtája szabadon választható. A népszerűtlen munkák elvégzéséhez szükséges munkaerőt gépesítjük. A népszerű munkákat lokalizáljuk, tehát kisebb "manufaktúrákba" tömörítjük. Így ezek szállítása sem kerül fölösleges természeti erőforrásokba.
Mindezek következtében nálunk nem létezik bűnözés. Hiszen nincs is értelme, mindenki hozzájuthat mindenhez. Persze fenntartunk minimális "rendőrséget" a pszichológiai indíttatású (például szexuális zaklatás, vagy aberráció) bűn esetekre. De ezekre rögtön rámozdulnak a tudósok, orvosok, és előbb utóbb találnak rá genetikai megoldásokat, amivel ezek megelőzhetőek, illetve megismételhetetlenné tehetőek. Az egészségügy, és az oktatás sem egyéni érdekekből hajtott népbutítást, és "mellékhatásokat" ösztönöz, hanem a közösség érdekeinek megfelelően működik a természettel összhangban.
Az én küldetésem célja közösségünk kibővítése más bolygók népeivel. Ezért kezdtem megfigyelni a Földet, és annak lakóit. De sajnos arra kellett rájönnöm, hogy az emberi faj genetikailag alkalmatlan az e-fajta együttműködésre. Az ember túlságosan "én" központú. A birtok-, és hatalomvágy, a kapzsiság, és az irigység, az erőszak, és a fajgyűlölet olyan általuk generált értékben összpontosulnak, mint a pénz, és annak hajhászása mindenek felett, miközben egy szűk rétegük tartják ezzel elnyomás alatt embertársaikat, hogy egy ilyen világot, mint a miénk "utópisztikusnak", és elképzelhetetlennek tartanak.
Akik nálunk a tudósok, és a mérnökök, azok náluk a politikusok, és a bankárok. Csak mi támogatjuk őket, ők pedig kénytelenek a pénz használatán keresztül támogatni őket. Talán mi tudnánk segíteni az embereken, de ezt nem az én hivatásom eldönteni. Nem mondom, hogy reménytelen, de jobb lenne, ha erre maguktól jönnének rá!"
Forrás: utópisztikus fantázia (de attól még lehetne igaz!)